A HADIK ARCAI

2018. 05. 08.

Század eleji irodalmi kávéházaink egyike a nyolc éve hamvaiból feltámasztott Hadik Kávéház, többek között Karinthy Frigyes egykori törzshelye.

A Kávéház nevét a közelben, a Fehérvári úton (ma Bartók Béla út) található - gróf Hadik András lovas tábornok után elnevezett - korabeli Gróf Hadik-laktanya után kapta, remélvén, hogy a laktanya lakói törzsközönségévé avanzsálódnak falai között. Első korszakában a Hadik Kávéház 1906-tól az 1940-es évekig működött mai Hadik és Szatyor Bár és Galéria utcai szintjein. Nem állhattam ellen a kísértésnek, így jó szokásomhoz híven kicsit megmártóztam az online térben elérhető levéltári anyagok garmadában. Búvárkodásom során számos korabeli csemege került utamba. Az egyik ilyen érdekesség az utcaszintet elfoglaló Hadik alatt az alagsorban meghúzódott egykori Hadik Tavernáról készült képeslap, amelyeken a lokált némi angolszáz beütéssel Dancing Bárként is definiálták. Igen, ez a mulató volt az a hely, amelyet Karinthy a háncsborítású falak láttán nemes egyszerűséggel szatyorhoz hasonlított. A Hadik Kávéház az egyidejű leírások és fotók szerint kevésbé fényűző, márványlapos asztalokkal és íves háttámlájú faszékekkel berendezett egység volt. Bár a katonák nem jöttek, a névtelenségből nem más, mint Karinthy Frigyes, valamint társasága emelte ki azzal, hogy a saját lakásukon történő vendéglátás nyűgje helyett, találkozóik helyszínét áttették falai közé. Ez pedig arra az időre datálódik, mikor az író feleségével, Böhm Arankával a Verpeléti úton lakott. Karinthy itt járt össze asztaltársaságának tagjaival, itt sakkozott, szórakozott, s mikor munkára került sor, itt dolgozott vagy éppen innen szökött meg, hogy nyugalomban dolgozhasson. Ha kezünkbe vesszük Devecseriné Guthi Erzsébet Búvópatak című művét, nem nehéz megérteni azt az izgalmat, átélni azt a vonzást, amit a Hadik jelentett számukra: "A Lágymányosi utcában a Verpeléti úton (ma Karinthy Frigyes út) lakik négy törzstag. Délutánonkint fél öt tájban már kezdenek nyugtalanul fészkelődni, mint a türelmetlen paripák, valami határozatlan várakozás izgalmát érzik, mehetnékjük van, a levegő csupa villamos feszültség, ez egyre fokozódik, háromnegyed öt tájban eléri tetőfokát, akkor ellenállhatatlan kényszer hatása alatt, hagynak csapot-papot, s gyorsan cihelődnek, hív a Vadon Szava, hív a kötelesség; ha az utcára leérve találkoznak, együtt folytaják útjukat, sietve, mint akik nagyon fontos cél felé igyekeznek. A Hadikban ugyanis öt óra körül kezdődik a rendelés, a hivatalos óra. (…) A kávé förtelmesen rossz, néha csaknem ihatatlan. De hát nem is a kávé itt a csáberő."

A II. világháborúban a Hadik bezárt, majd a rendszerváltás után sokáig egy cipőbolt volt a helyén. Erről az 1995-1998. között keletkezett, a letűnt kávéházi élettel foglalkozó irodalom is megemlékezik. Igen érdekes elmerülni soraikban most, húsz évvel később, hogy végre ismét van Hadikunk. A Kávéházak Éjszakája alkalmából Ott Anna művészeti vezetővel beszélgettem az örökségről és a kortárs irodalmi életről. A kultúra visszatéréséhez a Hadik 2010-ben történt újranyitása tárta ki az ajtókat Bosznai Tibor alapító-tulajdonosnak köszönhetően. Megjelenésében a kávéház fénykorának hangulatát igyekeztek megidézni, így kerültek a térbe súlyos bársony függönyök, a falakra selyemtapéta, a mennyezetre impozáns kristálycsillárok, körös-körül pedig terítővel borított és hajlított faszékekkel körített asztalok is. Az egykori Hadik területéből leválasztva, immár az utcaszintre emelt Szatyor Bár és Galéria pedig teljesen újszerű bohémsággal született újra.

Míg a Szatyor szinte azonnal és sikeresen párbeszédbe elegyedett közönségével, az újranyitott Hadik visszafogottságával és múlt idézésével kevésbé találta helyét. Így történt, hogy a Hadik először óvatos, ámbár műfajában az akkori enteriőrhöz képest nagyon is merész lépéssel nyitott a jelen pezsgő kulturális élete irányába, mikor 2016. tavaszán Simon Márton és Závada Péter védnöksége alatt elindult a Vadászszezon Slam Klub. Ezzel sikeresen kiléptek az egykori Hadikhoz társított komfortzónából és friss arcokkal töltötték meg a XX. század elejeire maszkírozott teret. Nem minden előzmény nélküli tehát a 2016-ban végrehajtott dizájnváltás. Immár megjelenésében is hagyták megfiatalodni a Hadikot: a falakat megszabadították a tapétától, a galériára vezető lépcső mellől eltűnt a megfakult fotográfiát idéző, teljes felületet borító tapéta, helyére a múltra tisztelettel emlékeztető, ugyanakkor a túlzott komolyságnak fricskát adó kollázs került. A magasból lekerültek a súlyos drapériák, az asztalokról a terítők, pár állólámpa és egy kristálycsillár kivételével pedig a világítótestek is légiesebbre vették a formát. Ekkor került a logóba Karinthy Frigyes rajzolt portréja is, végleg összekötve az írót a kávéházzal. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, a Hadik ismét megtelt élettel, konyhája láttán pedig Devecseriné Guthi Erzsébet is elcsodálkozna. A konyhát csaknem három éve Apor Bálint séf viszi, klasszikusabb, de a megszokotton egy jót csavaró kínálattal: így kerülhetett a saláták, a paprikás csirkecomb mellé többek között a paraj 'főzelék' és a spárgás rizottó is. A desszertek közül pedig már csak neve miatt is kiemelendő a Karinthy szelet. Italfronton a klasszikusabb alkoholmentes és alkoholos szomjoltók mellett bizony irodalmi koktélokat is készítenek, melyeket az itallapon a koktél névadójától származó frappáns idézetek kísérnek.