A GERBEAUD 160 ÉVE

2018. 05. 15.

Pompás, selyemtapétával bélelt arisztokratikus szalonok, nemes faanyaggal burkolt, költeménybe illő süteményeket rejtő üvegpultok, hatalmas kristálycsillárok, lágy zene. Idén ünnepli 160. évét a Gerbeaud cukrászda.

A Gerbeaud cukrászdát 1858. október 14-én nyitotta Kugler Henrik, a tanuló évei alatt többek között Párizsban is megfordult soproni cukrász. A cukrászda elsőként nem messze a mai helyszíntől, az akkor József - ma József nádor - tér 12. szám alatt várta vendégeit. A korabeli Budapesti Hírlap szerint a "kitűnőleg szolgáltatott chinai és orosz theán kívül a theasütemények egy különös nemével" rögtön az előkelő társaság favoritjává lett. Kugler újító volt. Elegáns üzlete előtt elsőként állíttatott az utcán asztalokat a nyári időszakra kifejezetten azért, hogy vendégei ott fagylaltozhassanak. A cukrászda 1870-ben költözött az akkor Régi Színház - majd Gizella, ma pedig Vörösmarty nevet viselő - térre, mai helyére oda, ahol előtte a Privorszky kávéház működött. Ekkor már fogalom volt és szuperlatívuszokban beszéltek róla akként, hogy a Kugler Henrik úr által a nagyközönségnek megnyitott cukrászdát gyakran a legelőkelőbb kifejezéssel kapcsoltákössze. Kugler honosította meg - és elvitelre is elsőként kínálta papírtálcán - itthon a francia mignon-t. Így történhetett, hogy ez a sütmény sokáig csak kuglerként élt a köztudatban, gondoljunk csak József Attila Kedves Jocó című versére. Bonbonjai messze földön híresek voltak, fagylaltját pedig egyszerűen csak a legjobbként aposztrofálták. Olyan illusztris vendégei is voltak mint Deák Ferenc és Liszt Ferenc. Gyermekei nem lévén, az akkor már - a budavári karácsonyfát is termékeivel díszítő és az uralkodó család által rendezett lakomákhoz desszertet szállító - császári és királyi udvari cukrász címet viselő Kugler meginvitálta az, egy párizsi útja során megismert, született Gerbeaud Émile svájci cukrászt, hogy vegye át a cukrászdát.


Gerbeaud Emil 1884-ben cukrász és csokoládégyáros családból származó feleségével, Ramseyer Estherrel költözött Pestre és átvette Kugler cukrászdáját. A váltás során szépen megőrizték a folytonosságot, eredményeként pedig a cukrászda Gerbeaud alatt a fénykorát élte. Gerbeaud rendkívüli érzékkel használta Kugler nevét: a korabeli - a Gerbeaud vitrinjeiben egyébként ma is látható - bonbonos dobozokon és - a levéltárakban fellelhető - iratokon sokáig a 'Kugler Henrik utódja Gerbeaud' kifejezést használta. Gerbeaudnak köszönhetően a cukrászda és termékei Európa-szerte hírnevet szereztek, sőt a török szultán háremének is szállított édességeket. Gerbeaud szintén újító volt: ő honosította meg Magyarországon többek között a párizsi-, vajas- és hasonló krémeket, szélesítette a cukrászda kínálatát számtalan újszerű apró-, és teasüteménnyel, fagylalttal és bonbonokkal. Dolgozóinak nyugdíjalapot hozott létre, termékeit cégéres autókkal szállíttatta ki, tehetséges munkatársait külföldön taníttatta, a csokoládékészítés folyamatát pedig gépesítette. A mai épület - ami jelenlegi arculatát az 1910-1913-as átalakítások során nyerte el - minden szintje a Gerbeaud családhoz és céghez tartozott: az utcaszinten a cukrászda, az első szinten a Gerbeaud család 1200 négyzetméteres lakosztálya, a második szinten a csomagoló műhely, a harmadik emeleten a kísérleti- és tanulószobák, míg a negyediken a Gerbeaud legjobb cukrászainak szobái voltak. A levéltári adatok szerint a  Gerbeaud 1896-tól először hat évre kibérelte a fővárostól az Ybl Miklós által tervezett, városligeti úgynevezett Király-pavillont, ami ezzel a Royal Gerbeaud Pavillon nevet viselte: "Bérlő Gerbeaud Emil tartozik a bérlet tárgyát képező pavillont legalább 20.000 frt költséggel olyképen átalakítani, hogy ez egy elsőrendű s a tulajdonát képező városi (Kugler-fóle) czukrászdával teljesen egy színvonalon álló czukrászda czéljaira alkalmas legyen. (…) a létesítendő czukrászdát nyáron át, illetőleg április hó 1-től október hó végéig megszakítás nélkül üzemben tartani és ott mindazon czikkeket kiszolgáltatni tartozik, melyek általa a városban levő (Kugler-féle) czukrászüzletóben kiszolgáltatnak." A Pavillon 1943-ban zárt be végül: a II. világháborúban bombatalálat érte, így elbontották. Ugyanakkor a cukrászda a fentieknél is több helyszínen üzemelt: Abbáziában Pavillon für eine Conditorei néven 1900-ban nyílt fióküzlete, míg Budapesten az Országos Kaszinó épületében is rendelkezett fióküzlettel, valamint ennek számított a mai Művész kávéház és cukrászda is.